norveg zaszloIskolánk 2 diákja lehetőséget kapott a BLUE TRIP NORWAY 2015 projektnek köszönhetően 2015. május 27-30. között egy norvégiai kiutazásra. Ízelítő a programból: fogadás Norvégia Nagykövetségén Oslóban, a Nansen park, a holmenkolleni síugrópálya, a norvég történelem múzeumának (Kon Tik) meglátogatása.
Az utazáson résztvevő 2 diákunk egy-egy beszámolóját adjuk közre.


Amit eddig nem tudtunk a vízről

Egy napon az igazgató úr megkérdezte, érdekelne-e egy olyan lehetőség, hogy fotóriportot készítsek egy egyetemi előadásról, amely a vízről fog szólni. Felkeltette az érdeklődésemet, és azonnal igent mondtam.

ht beszamolo 01Amikor elérkezett a nap, elindultunk Nyitrára, a Szlovák Mezőgazdasági Egyetem épületébe Fehér Sándor előadására. A teremben meglepődve figyeltek fel ránk az egyetem hallgatói, akik szintén erre az előadásra ültek be.

Fehér Sándor bemutatkozása után máris kezdetét vette az előadás, ami, mint már kiderült, a vízről szólt és minden egyébről, amit a vízről tudni lehet. Az elején megismertük a víz forrásainak a felosztását és megtudtunk valamit a vízszennyezésről is.

Az előadás folyamán különböző ismeretekkel gazdagodtunk a víz előfordulásáról nemcsak a Földünkön, de akár Szlovákiában is, a vízzel foglalkozó tudományokról, alapvető tulajdonságairól, forrásairól és előfordulási állapotairól egyaránt. Az előadás menetét egy játék is feldobta, amivel a professzor úr az ember figyelmetlenségére akart rámutatni, ezzel párhuzamosan pedig a figyelmetlen tetteinkre hívta fel a figyelmet, ami az ivóvíz szennyezését illeti.

Nagyon sok, eddig ismeretlen információt is megtudhattunk a másfél óra alatt. Többek között azt is, hogy a nemzetközi vizeket hogyan osztják el, ill. a belföldi országoknak, mint például Szlovákiának vagy Magyarországnak is jogukban áll beleszólni a tengereken vagy az óceánon zajló nemzetközi munkálatokba. A víz körforgásáról is új dolgokat tudhattunk meg, valamint arra is választ kaptunk, hogy mi különbözteti meg az esőt a csapadéktól. Az ásványvizek tartalmára is kitértünk, valamint szó volt arról is, hogy nem mindig a legdrágább ásványvíz a legjobb, sokkal inkább az, milyen összetevői vannak.

ht beszamolo 02Sok élelmiszerben is nagymértékben megtalálható a víz. Például ha valamivel több, mint egy kiló salátát vásárolunk meg, kb. 1 liter vizet cipelünk haza, mivel a saláta víztartalma 93%. A krumpli 83%-a is víz, illetve, ami meglepő volt számomra, hogy a lisztben is 7% víz található.

A háztartások vízfogyasztása külön pontba volt szedve, ahol érdekességképpen megtudtuk, hogy 1 ember naponta átlagban 300 liter vizet fogyaszt el, ezt az értéket természetesen egy kis odafigyeléssel akár csökkenteni is lehet.
A víz már az ókori Görögországban is fontos szerepet játszott, mivel ivóvízben szegény ország volt, és Görögország a mai napig is az. Máltán például még a szállodákban sem tudnak édes csapvizet inni és még a sört is sós vízből főzik.

ht beszamolo 03A víz további tulajdonságai közé még az is beletartozik, hogy univerzális oldószer, amit több helyen is felhasználnak nem csak a tudományban, de akár a természetben is. Többek között a növények az oxigén létrehozásakor (fotoszintézis).

Végül, de nem utolsó sorban megkérdőjeleztük a víz reális értékét, illetve azt is, hogy a kőolaj miért drágább a víznél, holott kőolaj nélkül tudnánk élni a Földön, de víz nélkül nem.

A másfél óra gyorsan eltelt, és úgy gondolom, hogy mindenki, aki részt vett ezen az előadáson, nagyon sok hasznos és értékes ismerettel gazdagodhatott, ami a vizet és annak fogalmát illeti.
Örülök, hogy részt vehettem ezen a számomra izgalmas előadáson!

Hörigh Tamás


Amit eddig nem tudtunk a vízről

2015. február 24-e volt, amikor Hajtman Béla igazgató úr kíséretében 8 diák, köztük én is, részese lehetett egy tartalmas előadásnak a nyitrai Szlovák Mezőgazdasági Egyetemen egy csapat egyetemistával együtt. A téma a víz volt, konkrétan  különböző, érdekesebbnél érdekesebb tény róla, illetve a hozzá köthető elemekről. Másfél óra alatt az előadó, Fehér Sándor docens úr rengeteg új adattal látott el minket, és szerintem bátran mondhatom, hogy ez idő alatt azért meg is tanultunk valamit és új információkkal lettünk gazdagabbak.

image001Amint említettem, az előadás a víz témáját vesézte ki. Ami nagyon tetszett és megfogta a figyelmemet, az egy játék volt, amelyet az előadó talált ki számunkra. A lényege a következő: 3-ig számol a professzor úr, ezután azt mondja „most”, erre pedig tapsolni kell a jelenlévőknek. Kétszer érthetően elmagyarázta a szabályokat. Amikor pedig elkezdett számolni, az lett a vége, hogy a hármas szám után néhányan tapsoltak, mire mindenki csatlakozott hozzájuk. Ekkor magyarázta el a professzor úr, hogy ez a játék tulajdonképpen egy reális problémára mutat rá, mert az emberek többsége éppen azt teszi, amit lát a másiktól – a mi esetünkben tapsol, ha a mellette ülő is azt teszi. Elmondta, hogy a vízzel is így van ez és egy példát hozott fel: Ha az egyik szomszéd látja, hogy a másik kint a kertben autót mos, ő is ezt fogja tenni.

Az előadáson továbbá elhangzottak olyan alapinformációk is, hogy milyen halmazállapotokban található meg a víz bolygónkon, illetve milyen mennyiségben, milyen funkciói vannak, hol lelhetünk rá. A professzor úr összefüggésbe hozta a vizet a flórával és faunával, beszélt például a szárazságtűrő növényekről. Bár amint mondtam, elhangzott néhány alapműveltséghez tartozó tény is, az előadást inkább a magas, igényes szint jellemezte. Bevallom, hogy sok olyan fogalommal találkoztam másfél órán keresztül, amellyel még soha, így nem igazán voltam velük tisztában.

image002Arról is szó volt, melyik élelmiszer mennyi vizet tartalmaz, ami többünknek eléggé nagy meglepetést okozott. Kevesen számoltunk azzal, hogy akár még a lisztben is lehet víz. A professzor úr ugyanakkor elmondta, hogy főleg az olcsó szalámiknak nagyon magas a víztartalmuk, így sok olyan anyagot is tartalmaznak, amelyeknek meg kell kötnie a vizet, így a termék önmagában nem épp nevezhető egészségesnek. Ugyanúgy vannak élelmiszerek, amelyekbe mesterségesen engednek vizet, annak érdekében, hogy növeljék tömegüket.

Fel lett tüntetve az is, mennyi liter vizet használ el egy átlagember az egyes mindennapi tevékenységeire, mondjuk a tisztálkodásra, mosogatásra, takarításra. Nagy kár, hogy nem jegyzeteltem, mert szívesen nyújtanék most pontos információt is, mert a mennyiség tényleg kicsit meglepő, főleg, ha belegondol az ember. Ugyanitt említette a professzor úr azt is, mekkora pazarlás, hogy ivóvízzel öblítjük le a WC-t. Ebbe őszintén eddig nem gondoltam bele, de most kissé elszörnyedtem, mert el kezdtem gondolkozni azon, mekkora hatalmas mennyiségű víz megy el csak óránként erre a tevékenységre. Szerintem ez valami hihetetlen és nagyon csekély vigasz, hogy az Európai Unió még csak most (az elkövetkezendő néhány évben) tervez valamit kezdeni ezzel a problémával.

image003Elhangzott az is, milyen kritériumokat kell főleg figyelembe vennünk, ha az otthoni ivóvizünk minőségét szeretnénk kideríteni, illetve esett néhány szó az ásványvizekről is, milyen mennyiségben károsak az ember számára, mi is az az ásványvíz, milyen fajtáit ismerjük.

Összességében elmondhatom, hogy aki elment erre az előadásra, nem bánta meg. Sok volt az érdekesség, az újdonság, amiért már megérte ott lenni. Ráadásul számomra az is nagyon érdekes volt, hogy ez alatt a másfél óra alatt kicsit betekinthettem abba, milyen az egyetemista élet. Nagyon szívesen vennék részt a jövőben is hasonló előadásokon.

Brath Dominika