Amit eddig nem tudtunk a vízről

2015. február 24-e volt, amikor Hajtman Béla igazgató úr kíséretében 8 diák, köztük én is, részese lehetett egy tartalmas előadásnak a nyitrai Szlovák Mezőgazdasági Egyetemen egy csapat egyetemistával együtt. A téma a víz volt, konkrétan  különböző, érdekesebbnél érdekesebb tény róla, illetve a hozzá köthető elemekről. Másfél óra alatt az előadó, Fehér Sándor docens úr rengeteg új adattal látott el minket, és szerintem bátran mondhatom, hogy ez idő alatt azért meg is tanultunk valamit és új információkkal lettünk gazdagabbak.

image001Amint említettem, az előadás a víz témáját vesézte ki. Ami nagyon tetszett és megfogta a figyelmemet, az egy játék volt, amelyet az előadó talált ki számunkra. A lényege a következő: 3-ig számol a professzor úr, ezután azt mondja „most”, erre pedig tapsolni kell a jelenlévőknek. Kétszer érthetően elmagyarázta a szabályokat. Amikor pedig elkezdett számolni, az lett a vége, hogy a hármas szám után néhányan tapsoltak, mire mindenki csatlakozott hozzájuk. Ekkor magyarázta el a professzor úr, hogy ez a játék tulajdonképpen egy reális problémára mutat rá, mert az emberek többsége éppen azt teszi, amit lát a másiktól – a mi esetünkben tapsol, ha a mellette ülő is azt teszi. Elmondta, hogy a vízzel is így van ez és egy példát hozott fel: Ha az egyik szomszéd látja, hogy a másik kint a kertben autót mos, ő is ezt fogja tenni.

Az előadáson továbbá elhangzottak olyan alapinformációk is, hogy milyen halmazállapotokban található meg a víz bolygónkon, illetve milyen mennyiségben, milyen funkciói vannak, hol lelhetünk rá. A professzor úr összefüggésbe hozta a vizet a flórával és faunával, beszélt például a szárazságtűrő növényekről. Bár amint mondtam, elhangzott néhány alapműveltséghez tartozó tény is, az előadást inkább a magas, igényes szint jellemezte. Bevallom, hogy sok olyan fogalommal találkoztam másfél órán keresztül, amellyel még soha, így nem igazán voltam velük tisztában.

image002Arról is szó volt, melyik élelmiszer mennyi vizet tartalmaz, ami többünknek eléggé nagy meglepetést okozott. Kevesen számoltunk azzal, hogy akár még a lisztben is lehet víz. A professzor úr ugyanakkor elmondta, hogy főleg az olcsó szalámiknak nagyon magas a víztartalmuk, így sok olyan anyagot is tartalmaznak, amelyeknek meg kell kötnie a vizet, így a termék önmagában nem épp nevezhető egészségesnek. Ugyanúgy vannak élelmiszerek, amelyekbe mesterségesen engednek vizet, annak érdekében, hogy növeljék tömegüket.

Fel lett tüntetve az is, mennyi liter vizet használ el egy átlagember az egyes mindennapi tevékenységeire, mondjuk a tisztálkodásra, mosogatásra, takarításra. Nagy kár, hogy nem jegyzeteltem, mert szívesen nyújtanék most pontos információt is, mert a mennyiség tényleg kicsit meglepő, főleg, ha belegondol az ember. Ugyanitt említette a professzor úr azt is, mekkora pazarlás, hogy ivóvízzel öblítjük le a WC-t. Ebbe őszintén eddig nem gondoltam bele, de most kissé elszörnyedtem, mert el kezdtem gondolkozni azon, mekkora hatalmas mennyiségű víz megy el csak óránként erre a tevékenységre. Szerintem ez valami hihetetlen és nagyon csekély vigasz, hogy az Európai Unió még csak most (az elkövetkezendő néhány évben) tervez valamit kezdeni ezzel a problémával.

image003Elhangzott az is, milyen kritériumokat kell főleg figyelembe vennünk, ha az otthoni ivóvizünk minőségét szeretnénk kideríteni, illetve esett néhány szó az ásványvizekről is, milyen mennyiségben károsak az ember számára, mi is az az ásványvíz, milyen fajtáit ismerjük.

Összességében elmondhatom, hogy aki elment erre az előadásra, nem bánta meg. Sok volt az érdekesség, az újdonság, amiért már megérte ott lenni. Ráadásul számomra az is nagyon érdekes volt, hogy ez alatt a másfél óra alatt kicsit betekinthettem abba, milyen az egyetemista élet. Nagyon szívesen vennék részt a jövőben is hasonló előadásokon.

Brath Dominika



Copyright © 2006-2023 Magyar Tannyelvű Magán-Szakközépiskola. Minden jog fenntartva.

Az oldal Firefox-ra optimalizált. Készítette: G-Kreativ Kapcsolat: Admin